Gyakran Ismételt kérdések
A tulajdoni lap egyszeri lekérésének a díja 3.600,-Ft, amelyre azért van szükség, hogy a vevő és az okiratszerkesztő ügyvéd meggyőződhessenek arról, hogy az eladó valóban jogosult az ingatlan értékesítésére.
Az igazgatási szolgáltatási díj 6.600,-Ft, amely gyakorlatilag a földhivatali eljárás díja.
Az ingatlan megvásárlását követően néhány héten belül, az ingatlan értékét figyelembe véve kerül meghatározásra a vevő által fizetendő illeték.
A szerződéskötés teljes lebonyolításáért, az okiratszerkesztésért, és az illetékes földhivatal és az illetékhivatal előtti eljárásban történő képviseletért pedig az okiratszerkesztő ügyvédnek ügyvédi munkadíj jár, amelynek összege megállapodás tárgya.
Számos esetben már az adásvételi szerződés megkötése előtt átadásra kerül bizonyos összeg, annak érdekében, hogy az eladó a vevőnek adja el az ingatlant, és ne egy későbbi, akár magasabb vételárat ígérő érdeklődőnek. Ebben az esetben azonban érdemes különösen körültekintően eljárni és az ilyen összeg átadását írásba foglalni.
Az előleg az elállással visszajár a vevő részére, azonban a foglalónak szankciós jellege van.
Az ingatlan adásvételi szerződés meghiúsulásáért felelős fél ugyanis a foglalót elveszíti, vagy a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. A foglaló összege általában vételár 10%-a. A foglaló feltétele, hogy az ekként átadott pénzösszeget a felek foglalónak minősítsék és azt eladó részére vevő át is adja.
Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, így csak akkor örökölhetnek egymás után, ha egymás javára végrendelkeznek.
Tipikus tévhit, hogy az élettársak bizonyos idejű együttélést követően vagy közös gyermek esetén automatikusan egymás törvényes örökösei lesznek. Sokan pedig tévesen azt gondolják, hogy az élettársi kapcsolat egyenértékű a házassággal, ezért ugyanazok az öröklési szabályok vonatkoznak az élettársakra is, mint a házastársakra.
A kötelesrész csak a legközelebbi hozzátartozóknak – például gyermek, házastárs – jár.
Fontos, hogy az öröklésből való kizárás nem azonos a kitagadással. Amíg ugyanis a kitagadott nem fog egyáltalán részesülni a hagyatékból, az öröklésből kizárt örökös igényt tarthat a kötelesrészre. Ahogy számíthat a kötelesrészre az a törvényes örökös is, akit kihagytak a végrendeletből.
Az örökös, amennyiben tartozást örököl, akkor csak az örökölt vagyon erejéig lesz felelős az adósságért. Ha pedig valaki visszautasítja az örökséget, úgy semmit nem fog örökölni, se vagyontárgyat, se adósságot.