A tulajdoni lap egyszeri lekérésének a díja 3.600,-Ft, amelyre azért van szükség, hogy a vevő és az okiratszerkesztő ügyvéd meggyőződhessenek arról, hogy az eladó valóban jogosult az ingatlan értékesítésére.
Az igazgatási szolgáltatási díj 6.600,-Ft, amely gyakorlatilag a földhivatali eljárás díja.
Az ingatlan megvásárlását követően néhány héten belül, az ingatlan értékét figyelembe véve kerül meghatározásra a vevő által fizetendő illeték.
A szerződéskötés teljes lebonyolításáért, az okiratszerkesztésért, és az illetékes földhivatal és az illetékhivatal előtti eljárásban történő képviseletért pedig az okiratszerkesztő ügyvédnek ügyvédi munkadíj jár, amelynek összege megállapodás tárgya.
Számos esetben már az adásvételi szerződés megkötése előtt átadásra kerül bizonyos összeg, annak érdekében, hogy az eladó a vevőnek adja el az ingatlant, és ne egy későbbi, akár magasabb vételárat ígérő érdeklődőnek. Ebben az esetben azonban érdemes különösen körültekintően eljárni és az ilyen összeg átadását írásba foglalni.
Az előleg az elállással visszajár a vevő részére, azonban a foglalónak szankciós jellege van.
Az ingatlan adásvételi szerződés meghiúsulásáért felelős fél ugyanis a foglalót elveszíti, vagy a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. A foglaló összege általában vételár 10%-a. A foglaló feltétele, hogy az ekként átadott pénzösszeget a felek foglalónak minősítsék és azt eladó részére vevő át is adja.
Terhelt ingatlan megvásárlása is lehetséges, azonban itt kiemelten fontos a körültekintő utánajárás a terhekkel kapcsolatban, a szerződéskötés és az első vételárrészlet megfizetése előtt. Általában jelzálogjoggal, végrehajtási joggal, vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szoktak vásárolni, melyekhez tartozhat elidegenítési és terhelési tilalom is. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a teher jogosultjának írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet eladni az ingatlant.
A gyakorlatban általában az eladók az ingatlan adásvételi szerződés megkötése előtt a terhek jogosultjától kérnek egy hivatalos igazolást. Ebben rögzítésre kerül, hogy milyen összeg teljesítése esetén bocsátja ki a terhek törléséhez hozzájáruló nyilatkozatát a jogosult. Ennek megfizetése történhet oly módon, hogy az eladók tehermentesítik az ingatlant. Lehetőség van arra is, hogy a vevők közvetlenül a teher jogosultjának fizetik meg az igazolásban megjelölt összeget, amelyet az eladó vételárrészletnek és saját kezéhez történő teljesítésnek ismer el.
A magánszemély eladónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet egy ingatlan adásvételi szerződés kapcsán, ha az ingatlant a szerzés évét követő 5 éven belül adja el.
A vevőnek pedig illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet, ha nem tud kedvezménnyel élni vagy mentességet kérelmezni.
A házastársnak holtig tartó haszonélvezeti jog jár az örökhagyóval közösen lakott lakásra.
Az új Polgári Törvénykönyv szerint a túlélő házastárs haszonélvezeti joga az általa és az örökhagyó által közösen lakott ingatlanra és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra terjed ki, valamint ezen felül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg a hagyaték többi részéből. Gyermektelen házaspárok esetén az özvegy a közösen lakott lakás és berendezésének tulajdonjoga mellett megkapja a hagyaték egyéb vagyontárgyainak felét, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleit illeti meg.
Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, így csak akkor örökölhetnek egymás után, ha egymás javára végrendelkeznek.
Tipikus tévhit, hogy az élettársak bizonyos idejű együttélést követően vagy közös gyermek esetén automatikusan egymás törvényes örökösei lesznek. Sokan pedig tévesen azt gondolják, hogy az élettársi kapcsolat egyenértékű a házassággal, ezért ugyanazok az öröklési szabályok vonatkoznak az élettársakra is, mint a házastársakra.
Ha valakit érvényesen kitagadnak (nem kizárnak, az egy másik fogalom) az öröklésből, akkor semmi nem jár neki (a kötelesrész sem). Ugyanakkor fontos tudni, hogy az öröklésből való kitagadásnak nagyon pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, és nem könnyű azokat bizonyítani. Ilyen lehet például az erkölcstelen életmód, vagy az is, ha az örökös az örökhagyó életére tört.
A kötelesrész csak a legközelebbi hozzátartozóknak – például gyermek, házastárs – jár.
Fontos, hogy az öröklésből való kizárás nem azonos a kitagadással. Amíg ugyanis a kitagadott nem fog egyáltalán részesülni a hagyatékból, az öröklésből kizárt örökös igényt tarthat a kötelesrészre. Ahogy számíthat a kötelesrészre az a törvényes örökös is, akit kihagytak a végrendeletből.
Az örökös, amennyiben tartozást örököl, akkor csak az örökölt vagyon erejéig lesz felelős az adósságért. Ha pedig valaki visszautasítja az örökséget, úgy semmit nem fog örökölni, se vagyontárgyat, se adósságot.
A szóbeli végrendelkezés lehetőségének speciális eseteit szigorúan szabályozza a törvény.
Ha csak a családtagok tanúsítják az örökhagyó szóban elmondott ígéreteit, vagy arról hangfelvétel készül, az önmagában nem elegendő az örökléshez, hiszen ahhoz írásos végrendelet szükséges főszabály szerint.