Nagyon nehéz kérdés. De nem kerülhetjük meg. A mozgásterünk függ az ingatlan jellegétől, az eladó élethelyzetétől és a meggyőző erőn túl persze még rengeteg mindentől. Nagy-nagy szerencsénkre azonban vannak megbízható statisztikák, amelyek jól mutatják az ingatlanpiac ilyen irányú aktuális mozgásait, sőt trendjeit is.
Az OTP ingatlanértékesítői például gyűjtenek és publikálnak az alku mértékére utaló adatokat, így érdekes következtetéseket vonhatunk le. Az adatsorokból ugyanis az látszik, hogy 2023 ősze óta szűkül az alku lehetősége. A meghirdetett és a szerződésben rögzített árak közti különbség ekkoriban 6,8 % volt, tehát átlagosan 6,8 % -al olcsóbban keltek el az ingatlanok a meghirdetett árhoz képest.
A decembertől februárig tartó időszakban azonban mintha fordulat állt volna be. Ekkor már csak átlagosan 6,3% volt a csökkenés a meghirdetett és a valós eladási ár között. 0,3% nem tűnik soknak, ez az országos átlag, település-típusonként nagyon eltérnek az értékek.
Miközben a kisebb magyar városokban pici növekedés után 7,9 % az átlagos alku értéke, addig a megyei jogú városokban már csökkenő tendencia mellett 6,3 %, a fővárosban pedig mindössze 3 % a mozgásterünk. És a fővárosban is csökkenő tendenciát mutatnak a számok.
Mi következik ebből? Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a trendszerű folyamatok először Budapesten mutatkoznak, így várhatóan az egész országban szűkül majd az alku lehetősége. És hogy ez mit jelent a számokban?
Vegyünk egy egyszerű példát. Kinézel magadnak egy szegedi lakást 45 millió forintért. Ha hihetünk a statisztikáknak, akkor ebből ma nagyjából, 2 millió 835 ezer forintot tudsz lealkudni. Ha azonban folytatódik a trend és a budapesti arányok érvényesülnek majd a vidéki nagyvárosokban is, akkor az alkud értéke hamarosan már csak 1 millió 350 ezer forint lesz. Így akár másfél millió forintot is veszíthetsz néhány hónap alatt.
Megfontolandó körülmény, igaz?